Június 30-án lejár az egyre rosszabb állapotban lévő Gubacsi Dunaág hídjának az üzemengedélye, ami a fővárosi lakosság nagy részének mindennapjait nem érinti közvetlenül, de a hazai ipari termelésre nézve súlyos következményekkel járhat. Ez a mindössze 145 méter hosszú híd biztosítja a vasúti összeköttetést a Csepeli Szabadkikötő és több nagy, Magyarországon működő autó- és akkumulátorgyár között, melyeknek számos beszállítója ezen keresztül juttatja el a gyártáshoz szükséges alkatrészeit a gyárakhoz. Mivel a felújítás időpontja kérdéses, jelenleg egy terheléses vizsgálat zajlik, aminek eredménye döntheti el azt, hogy a már most is fennálló korlátozások mellett üzemeltethető-e továbbra is a híd.
Az elektromos autók piaca évről-évre bővül, ugyanakkor vannak időszakos visszaesések az értékesítési statisztikákban. A politika elkötelezte magát az elektromos autózásra való átállás mellett, a fogyasztók azonban óvatosabbak: nem szívesen engednek a hagyományos autóknál megszokott kényelemből. Ezen felül számos tévhit is elterjedt az elektromos autózásról, amit alátámaszt egy, a Bosch által megrendelt közvéleménykutatás is, melynek eredményeit egy pódiumbeszélgetés keretében ismertették és értékelték a cég vezetői, szakemberei.
A kínai kereskedelmi minisztérium, valamint a külügyminisztérium kifogásolta és élesen bírálta az Európai Uniónak a kínai elektromos autógyártókra vonatkozó büntetővám-tervezetét, egyben ellenintézkedéseket ígért.
Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős vezetője figyelmeztette az európai autóipari cégeket és a tagállami kormányokat, hogy még jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy az EU 2035-ig teljesíteni tudja a zöld megállapodással és az elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseket. A „szükséges kiigazítások” szükségességét hangsúlyozva Breton arra figyelmeztetett, hogy a Green Deal céljainak elérése több mint végrehajtási utasítás, azzal kell foglalkozni, hogy segítsék, támogassák a projektek megvalósulását.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és más országok elindították az Ásványbiztonsági Partnerségi Fórumot (MSP Forum), amelyhez Kazahsztán, Namíbia, Ukrajna és Üzbegisztán új tagként csatlakozott. Ennek a fórumnak az a célja, hogy elősegítse az együttműködést a kritikus nyersanyagok (CRM) terén, amelyek elengedhetetlenek a globális zöld és digitális átálláshoz. A cél az, hogy az EU és az USA új ellátási láncokat alakítson ki, így csökkentse kitettségét Kína felé.
Az AstraZeneca és a Pfizer vezérigazgatói ígéretet tettek arra, hogy támogatják a kínai biogyógyszeripar növekedését, annak ellenére, hogy amerikai politikusok az ágazat ellátási láncainak diverzifikálását követelik. Washington korábban felszólította a gyógyszercégeket, hogy váljanak le Kínára, amennyire csak lehet.
A klímasemlegességi törekvések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a biodiverzitás, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák védelme. A biológiai sokféleség jelentősége gazdasági szempontból is megkérdőjelezhetetlen, azonban csökkenése emberi léptékben mérve is érezhető. Ennek elsődleges oka az emberi tevékenység, azonban vállalati szinten is tehetünk ellene - írja elemzésében Nagy Julianna, a KMPG ESG és fenntarthatósági senior menedzsere.
A német Ifo-index 87,8 pontra emelkedett márciusban a februári 85,7 pontról. Bár ez érezhető növekedés, ez a szint még mindig alacsonyabb a tavaly nyáron mértnél - hívja fel a figyelmet az ING.
Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt (CRMA), ami az utolsó lépést jelenti a törvény hatályba léptetésében. A CRMA célja olyan keretrendszer létrehozása, amely biztosítja a különböző iparágak – többek között a zöld és a digitális átmenet, valamint a védelmi és az űrágazat – számára létfontosságú kritikus nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását.
Az elmúlt két évben világszerte fokozódtak a geopolitikai feszültségek, amelyek töredezetté tették a globális kereskedelmet is. Ez az időszak rávilágított a gazdasági szempontból egymástól való kölcsönös függés sebezhetőségére: az ellátási láncok zavaraitól, a költségek emelkedésén át a nyersanyaghiány mindennapi problémává válásáig. Azon túl, hogy ezek a kihívások próbára tették az országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat, felgyorsították a deglobalizáció felé mutató trendet is, átalakítva a globális kereskedelem dinamikáját - írja a Portfolio-nak küldött friss elemzésében az iBanFirst, a vállalatok számára nyújtott deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltatások egyik vezető szolgáltatója.
Csaknem negyedmilliárd font értékű programot jelentett be szombaton a brit kormány az ukrán tüzérség hadianyag-tartalékainak növelésére.
Japán bejelentette, hogy további 732 milliárd jen (4,86 milliárd dollár) támogatást nyújt a TSMC-nek egy második chipgyár építéséhez, miközben a tajvani vállalat szombaton ünnepelte első japán gyára megnyitását, ami Tokió törekvésének kulcsfontosságú eleme az előrehaladott félvezetőgyártás újjáélesztésére és az ipari ellátási láncok megerősítésére a Kínával szembeni feszültségek növekedése közepette.
Kiadta napi ukrajnai háborús hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ezúttal a Kunyikov hadihajó kilövéséről írtak.
A világ legnagyobb napelemgyártója, a Longi Green Energy Technology arra figyelmeztet, hogy Európa és az Egyesült Államok gazdaságai lassabbak lehetnek a szén-dioxid-mentesítéssel, ha korlátozzák a kínai vállalatok részvételét a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ellátási láncukban.
A világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a Maersk arra számít, hogy akár 2024 második felében is fennmaradhat a vörös-tengeri áruforgalmat korlátozó húszi katonai aktivitás - közölte a CNBC.
Az Audi két hétre csökkenti a brüsszeli gyárának termelését alkatrészhiányra hivatkozva.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Mindent bevetnek az oroszok.
Izgalmas szinteken a Ryanair.
Folytatódik az orosz finomítók bombázása.
Hidegháborút idéző versengés várható.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
